Pulmonalis artériás hypertonia, PAH: a "rejtőzködő" magas vérnyomás - HáziPatika

16B. Using pulmonary regurgitation to measure mean PAP and PA end-diastolic pressure

Általában csak a szív- és érrendszeri problémák jelentkezése után derül a magas vérnyomásra fény, amikor a szervezet már károsodik, és bizonyos betegségek kialakulnak. Viszont legalább egy egyszerű vérnyomásméréssel észlelhető, és folyamatosan ellenőrizhető.

Van azonban a magas vérnyomásnak egy másik, igen ritka, de még ennél is sokkal nehezebben felismerhető változata, a pulmonális artériás hipertónia, ami a tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben jelentkezik. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, emiatt a kisvérkörben alakul ki magas nyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet.

A szív ezért egy idő után elfárad, izomzata megváltozik, hiszen nagyobb erővel kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért - vagy akár többet is - ha a beteg terhelésnek teszi ki magát. Pulmonális artériás hipertónia - a láthatatlan magas vérnyomás A pulmonális artériás hipertónia - röviden PAH - tehát a tüdő ereinek és a szívnek egy igen súlyos, gyakran életet követelő betegsége, ami bár nem gyakori, de nemtől és kortól függetlenül bárkinél kialakulhat, sajnos gyerekeknél is.

A tünetei pedig - legalábbis kezdetben - nem jellegzetesek, pulmonalis artériás hypertonia a késői felismerés jelentősen rontja a betegek életkilátásait. A pulmonális hipertóniát általában másfél-két év alatt diagnosztizálják.

A PAH leggyakoribb tünetei.