Pánik szindróma kezelése
EXTRA AJÁNLÓ
Nem mindig egyértelmű miért alakul ki, azonban jól gyógyítható. Éppen ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget pánik szindróma kezelése, hiszen pánikbetegség megfelelő kognitív pszichoterápiával eredményesen kezelhető — hívja fel a figyelmet Dr.
Fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen szorongásos pánik szindróma kezelése, melynek legfőbb jellegzetessége, hogy hirtelen, váratlanul, és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre.
A pánikroham igen változatos testi tünetekkel járhat, ezek: heves illetve szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, hasfájás, szédülés, ájulásérzés, halálfélelem, hidegrázás, hevülés, zsibbadás, bizsergés. Jelentkezhet úgynevezett derealizáció realitás elvesztésének érzése vagy megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem.
A pánikroham diagnózishoz a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a maximumot, majd perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik — teszi hozzá Kiss Zsófia, klinikai szakpszichológus, a Tanszék munkatársa. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok gyakran ismétlődnek, egy hónap alatt legalább négyszer, és a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak.
Pánik, szorongás, hipochondria
Ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom egy újabb roham megjelenésétől. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között a betegség megjelenési valószínűsége az átlagos négyszerese. A pánikroham a vezető tünet alapján három típusú lehet: kardiális vagy mellkasi pánik szívtáji szorítás, heves szívverés, mellkasi fájdalom, fulladáshasi pánik gyomorpanaszok, hasmenés, hányinger és neurológiai pánik fejfájás, szédülés, derealizációs élmények.
Mi a pánikroham? Milyen egy pánikroham?
A pánikroham — főként a kardiális típus — a beteg és környezete pánik szindróma kezelése igen ijesztő lehet, mert összetéveszthetik a szívinfarktus jeleivel. Bár az esetek döntő többségében a pánikbetegek szervileg teljesen egészségesek, a kezelést fontos, hogy kardiológiai kivizsgálás előzze meg, különösen, ha a családban előfordult szív-érrendszeri megbetegedés.
Enyhébb esetekben megoldás lehet a rendszeres testmozgás beiktatása, vagy a relaxáció. A pánikbetegekre sajátos gondolkodási mód jellemző. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói. A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek tudja be, például egy vizsgahelyzetnek, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat.
Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást pl. Éppen ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget kérjenek, hiszen pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható — hangsúlyozzák a szakemberek.
Pánik-szindróma és terápiája szeptember 11, A pánik a szorongással járó állapotok családjába tartozik. A pánik szindrómában szenvedőben bizonyos időközönként megjelenik egyfajta általános szorongás, ami egyre erősödő félelemmé, majd pánik rohammá változik. Az átélőben megjelennek a tipikus testi tünetek, pánik roham során heves szívdobogást, erős légszomjat, mellkasi fájdalmat érez, fullad, izzad, vagy a hideg rázza.
A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, valamint hatása hosszú távú azaz a terápia befejezése után is fennmarad — hangsúlyozza Dr. Perczel Forintos Dóra tanszékvezető. A terápia során a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói félreértelmezéséből és katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek.
Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül annak érdekében, hogy a páciens visszatérhessen korábbi megszokott életviteléhez.
